Dani megjelenik

Sziasztok, itt a 4. rész, jó olvasást!
Elérhetőseégeim:
ask: ask.fm/BoooBaba
e-mail: szerelemnemminden@citromail.hu
előző blog: egyjonyar.blogspot.hu

Bekötötte a szemem, majd betett egy kocsiba ami rögtön el is indult.Nem hallottam Norbi hangját, csupa idegenek voltak körülöttem, és kezdtem félni.
Amikor nem figyelt a mellettem ülő srác lekaptam a kendőt, és rájöttem, hogy soha nem láttam még őket.
-Hova visztek?-Kérdeztem idegesen.
-A csávódhoz, amúgy én Domi vagyok, a sofőr meg Tomi.
-Nincs is csávóm.
-A Norbi azt mondta jártok!
-Hát, igazából...ez bonyolult...De mindegy is, hová megyünk?
-Norbi szervezett neked egy kis programot de többet nem mondhatunk!-mondta Domi.
Csendben ültem végig az utat, de nem tudtam hová megyünk...Kicsit bevallom ideges is voltam, mert soha nem láttam még ezt a két srácot, de végülis mindegy, majd feltalálom magam.

Megcsörrent a telefonom, már azt hitem Norbi az, de nem. Lexi volt.
-Mi van veled?Eltűntél!
-Semmi, mi lenne?
-Hát mióta Norbival jársz, nem is találkoztunk, pedig azt hittem vagyunk annyira jóban, hogy beavass!
-Honnan veszi mindeni, hogy járunk? Pedig egyáltalán nem!
-Regi előttem nem kell titkolnod, átmegyek és mindent megbeszélünk, oké?
-Most nem jó, mert nem vagyok otthon.
-És mikor érsz haza?Mert másról is akarok veled beszélni!
-Nem tudom, Tomi mikor érünk haza?-kérdeztem a sofőrt.
-Én csak odaviszlek, meg majd szól Norbi ha menjek érted nem tudom.-mondta Tomi és fékezett, megérkeztünk, gondolom.
-Hát szóval nem tudom mikor érek haza, de most le kell tennem szia!-mondtam sietve Lexinek és letettem a telefont. Egy tóparton voltunk.
Domi azt mondta menjek be az erdő közepébe és ott vár Norbi.

Elindultam, de nem igazán értettem hová megyek és minek...
Az erdő közepén egy nagyon aranyos kis házikó volt, előtte pedig egy asztal szépen megterítve, gyertyákkal meg minden. Odamentem, gondoltam Norbi még nem ért ide, de tévedtem, már ott volt, és csak azt várta mikor ugorhat ki az előttem lévő bokorból, amitől én aztán majd halálra rémülök.

Leültünk az asztalhoz és beszélgetni kezdtünk.

-Miért csinálod ezt?-kérdeztem.
-Mit?Azt hogy megijesztettelek, vagy az hogy ide hívtalak?
-Csak annyit kérek őszintén válaszolj! Mit akarsz tőlem?Meg őrjítesz, nem tudok neked ellenállni és nem tudom mitől van ez...
-Én szerelmes vagyok beléd, és te is belém, csak te félsz bevallani még saját magadnak is!
-De én nem!
-Ezt neked kell tudni, de azt én őszintén most itt bevallom neked, bármit megtennék érted, én az őszinteség híve vagyok, éppen ezért mondom el ezt neked a legelején.Tudom kicsit gyors ez így, de nem tudok mit tenni!Muszáj veled lennem különben minden bajom van!
-Erre most nem tudok mit csinálni, nem fogok a karjaidba repülni csak azért mert most mindent elmondtál, nekem idő kell, hogy kialakuljon mit is érzek valójában!
-Megértem, de jobb most hogy már tudod az igazságot?-kérdezte kedvesen.
-Nem is tudom...jobb, de így nem tudom mit csináljak, mert egyelőre csak barátilag tudlak szeretni, ha neked ez így jó, de tényleg semmi más nem lehet, akkor igen, ha viszont nem tudod ezt elfogadni akkor inkább ne keress többé, oké?!-mondtam és elindultam kifelé az erdőből.
Norbi elkapta a karom és visszarántott.Mélyen a szemembe nézett és azt mondta:
-Találkozunk még!-majd elengedett, kint Domi és Tomi vártak a kocsival és rögtön el is indultunk, de útközben még kérdezgettek.

-Na mi volt?Gyorsak voltatok!-Domi.
-Semmi, csak beszélgettünk.
-Semmi több?-kérdezte Tomi meglepetten.
-Ez miért olyan furcsa?-kérdeztem vissza.
-Mert Norbi nem az a fajta, akinél semmi nincs az első randin!Azért jöttünk ide mert nagy ágy van a házban!-mondta Domi vigyorogva.
-Hát pedig be se mentünk a házba se...-mondtam.
-Amúgy egy jó csaj lennél ha kicsit bátrabb lennél, te semmiben nem vagy benne, fogadjunk azt se hagytad, hogy lesmároljon!-mondta Tomi
Nem mondtam erre semmit, mert először ismerjenek meg, utána majd bírálhatnak...

A fiúk próbáltak még kérdezgetni de nem válaszoltam semmire, ezért többnyire csendben telt az út.Amikor hazaértünk, magamra zártam az ajtót és úgy döntöttem nem engedek be senkit.Legfőképp nem Norbit.Áthívtam Lexit mert muszáj volt valakivel beszélnem.

Lexi körülbelül 5perc múlva csöngetett is.
Kinyitottam az ajtót és a nyakába borultam.Nem is tudom miért de teljesen ki voltam készülve. Szerintem az volt a fő ok, hogy valójában szerettem Norbit, de nem akartam úgy összejönni vele, hogy nem is ismerem, már az is hiba volt, hogy megengedtem neki hogy itt aludjon.De elhatároztam, hogy elfelejtem, soha többé nem fogok vele beszélni se!

-Mi a baj?-kérdezte Lexi és megölelt.
-Norbi!
-Jajj Regi, te szerelmes vagy!
-Nagyon úgy néz ki, de nekem nem kell ilyen csávó!
-Gyere, mondj el mindent!-mondta Lexi, megfogta a kezem és leültetett a kanapéra.
Elmeséltem neki mindent, de ő se nagyon tudott tanácsot adni, csak azt hajtogatta " ha szereted akkor legyél vele"! De én tudtam, hogy ez nem ilyen egyszerű...Én szerettem, de biztos voltam benne hogy csak egy nagy csalódás lesz az egészből és nem akartam pofára esni ezért úgy döntöttem végleg lezárom a Norbi ügyet.

Lexi szinte egész nap ott volt velem, miután elment úgy döntöttem lefürdök és megyek is aludni.Már a kádban ültem amikor csengettek.Magamra tekertem egy törölközőt és abban nyitottam ajtót.Bár ne tettem volna, ugyanis Dani volt az...

Egy részeg srác fetreng az ágyamba...

 Sziasztok, meghoztam a harmadik részt, és mivel nem sokára suli, kevés időm van írni :( ezért csak heti egy fejezet lesz...bocsi, én se így terveztem, de azért remélem tetszik a blog, és olvassátok páran!
e-mail: szerelemnemminden@citromail.hu
ask: ask.fm/BoooBaba
előző blog: egyjonyar.blogspot.hu

Amikor a házunkhoz értünk Norbi megölelt és elindult hazafelé de a kapuból visszafordult.
-Regi, figyu még nem hozták az ágyam a költöztetők, nem maradhatnék itt?-kérdezte mosolyogva.
-Hát akkor a földön alszol!-mondtam és bezártam az ajtót, de ő megint csengetett!

-De tényleg nem akarok semmi többet!Csak hagy aludjak itt, tényleg nincs ágyam!
-Gyere, de csak a kanapén!-mondtam, bár egyátalán nem örültem neki, mert nem ismerem, de mégsem hagyhattam magára, meg hiába tagadnám, érzek valamit, csak még én sem tudom hogy mit...
-Tudtam én hogy rendes vagy!-mondta és mosolyogva jött be a házba, fel egyenesen a szobámba.

-Á-á-á nem alhatsz velem!-mondtam.
-De Regiiii!
-Nem, ne is próbálj meggyőzni!
-Ki mondta hogy aludni fogunk?Buli van!Áthívtam pár havert ha nem baj!
-Ezt nem mondod komolyan...-kezdtem ideges lenni, mert még nem is ismer de már nálam alszik sőt még a haverjait is idehívja.

-Baj?
-Nekem nem, de ha bármi baj lesz, te is húzol, és a barátságunknak is vége!
-Jólvan lazulj már le nem lesz semmi, bulizunk egyet, meg amúgy rendes srácok ezek!Meg vettem piát is!-mondta vigyorogva.
-De miért nálam?
-Mert előbb utóbb úgyis egy házunk lesz!-mondta és megölelt.
-Ha így folytatod nem hiszem hogy bármink is lenne közösen.
-Na akkor most figyelj ide!Bármi baj lesz, én kilépek az életedből és soha többé nem kereslek,oké?!-kérdezte.
-Legyen, bulizzunk!

Kis idővel csengettek.
-Nyitom, mondtam és elindultam lefelé a lépcsőn.

Az ajtóban Norbi haverjai álltak, körülbelül 5 velem egykorú srác állt velem szemben.
-Hali, rossz helyen járunk?-kérdezte az egyik.
-Nem, gyertek be nyugodtan, a konyhában van pia meg kaja.
-Gyó nem is mondta Norbi hogy ilyen jó csaja van, mondta az egyik srác aki akkor látott meg.
-Ööö nem járunk, ja amúgy meg Regi vagyok!-mondtam.

Mindenki bejött és beindult a buli.

-Regi, szerintem hányni fogok, jött oda az egyik fiú.
-Te jó ég, gyere, mondtam és bekísértem a wc-be, de ő nem hányt hanem ránk zárta az ajtót és neki szorított a falnak.
-Engedj el!-mondtam és ellöktem magamtól majd kifutottam a fürdőből, egyenesen Norbihoz, aki éppen leállította a zenét.
-Mindenki jöjjön ide légyszi!-kiabált, mire mindenki a nappaliba jött.-Szóval mivel nem az én házam, vigyázzatok mindenre, ja és mivel ti nem mutatkoztatok be az én Regimnek ezért majd én bemutatlak titeket. Szóval ők itt, Csabi, Lacika, Kristóf,Zsolti és Gergő.-mondta és visszakapcsolta a zenét.
-Hát oké, de még mindig nem vagyok a te Regid...
-De lehetnél!-mondta Norbi és meg akart csókolni.
-Mivan, részeg vagy?-kérdeztem és ellöktem magamtól.
-Regi én komolyan szeretlek!És most nem a pia beszél belőlem!
-Az a baj, hogy most nem tudok neked hinni...De szerintem már eleget piáltak, úgyhogy szerintem elküldhetnéd már őket!
-De akkor alhatok az ágyadban!-mondta és rám vigyorgott.
-Jó, csak csinálj valamit mert egyre részegebbek!

Miután mindenki elment, már hajnali négy volt, és egy részeg fiú fetrengett az ágyamban és minden áron el akarta érni, hogy én is odafeküdjek hozzá, de ez nem sikerült neki, ugyanis lementem a kanapéra aludni.

Reggel arra ébredtem, hogy Norbi az arcomat puszilgatja.
-Figyelj, ma beszélnünk kell, mert szerintem félre értettük egymást!
-Jó, de gyere, csináltam reggelit.
Kimentünk a konyhába, ettünk majd a teraszon kezdtünk beszélgetni.

-Norbi én tényleg nem akarok barátságnál többet most.
-De azt viszont hidd el, hogy tényleg szeretlek, és tegnap nem a részegség miatt mondtam.
-Én nem akarom, hogy most azt várd hogy viszonozzam, mert most még nem tudom, idővel talán lesz valami, de ne kezdjünk bele most semmibe, jó? Biztosan találsz majd egy nálam szebb és jobb lányt aki inkább illik hozzád, mi meg legyünk csak barátok, oké?
-Nekem nem kell nálad jobb, de ha te nem akarod akkor megértem, és a legjobb barátod leszek, nekem bármit elmondhatsz mert minden titkod megőrzöm!
-Köszönöm!-mondtam és megöleltem.
-Van mára programod?-kérdezte.
-Nincs, miért?van ötleted?
-Aha, gyere!-mondta és bekötötte a szemem, majd betett egy kocsiba ami rögtön el is indult.Nem hallottam Norbi hangját, csupa idegenek voltak körülöttem, és kezdtem félni.
Amikor nem figyelt a mellettem ülő srác lekaptam a kendőt, és rájöttem, hogy soha nem láttam még őket.

Ki ez a Norbi?!

 Sziasztok, meghoztam a második részt, remélem tetszik majd!Kommentbe kérem a véleményeket!:$
e-mail: szerelemnemminden@citromail.hu
ask: ask.fm/BoooBaba
előző blog: egyjonyar.blogspot.hu

Nagyon ideges lettem, hogy ki lehet az, de nincs mese, ha idejön majd lesz valami...
Olyan fél 5 lehetett amikor csengettek. Kinyitottam az ajtót és nem értettem a dolgot...Ugyanis egy teljesen idegen fiú állt az ajtó előtt és kedvesen mosolygott.

-Szia, én Norbi vagyok!-mondta kedvesen.
Szimpatikus volt a srác de nem tudtam miért jött.
-Hali!-mondtam és mosolyogtam.

-Tudom kicsit fura ez így, hogy csak megjelenek, de ha beengedsz mindent megbeszélhetünk!
-Hát jó, gyere.-mondtam és elindultam a nappaliba, ő pedig jött utánam. Leültünk és beszélgetni kezdtünk.

-Szóval...honnan is ismerjük egymást?-kérdeztem.
-Sehonnan, de én nagyon szívesen megismernélek!
-Nem hiszem hogy csak ezért jöttél ide...
-Hát, nem tettem olyan hosszú utat nyugi!
-Mert honnan jössz?
-A szomszédból!-tegnap előtt költöztem és Lexi mondta hogy itt laksz és hogy egy elég jó csaj vagy...
-És?Most azért jöttél hogy ezt elmondd?
-Nem, azért, hogy szerezzek legalább egy barátot, mert senkit nem ismerek itt, Lexivel is csak futólag ismerjük egymást.
-Hát jó, de nálam ez nem így megy..előbb ki kellene érdemelned hogy a barátod legyek..
-És hogy csináljam?-kérdezte.
-Azt neked kell tudni!
-Akkor szólj anyudnak, hogy sétálni mész!-mondta és felállt.
-Egyedül lakom!-mondtam, mire egy kicsit meglepődött mivel még csak 17 éves vagyok.
-Akkor gyere!-mondta, megfogta a kezem és elkezdett húzni kifelé a faluba.

-Hova megyünk?-kérdeztem egy kis idő múlva.
-Nyugi, csak ismerkedünk!-mondta és rám mosolygott.
-Amúgy te hány éves vagy?
-Ma 18!-mondta vidáman.
-Akkor boldog szülinapot, és hogy-hogy nem otthon bulizol?
-Nincs kivel...-mondta és most először nem mosolygott.
-Szüleid?
-2 éve haltak meg, de a házat rám hagyták és mivel már 18 vagyok kijöhettem az intézetből.
-Tudom milyen érzés!-mondtam és elszomorodtam, mert a szüleimre gondoltam, akik autóbalesetben haltak meg, akkor én is intézetbe kerültem, csak annyi a különbség hogy én kiszöktem.
-Na de váltsunk témát.Tegnap buli volt nálad?-kérdezte és megint mosolygott.
-Csak unatkoztam!
-Ja értem, és mit akarsz csinálni?-kérdezte.
-Te vagy a szülinapos!Te döntessz!
-Ha rajtam múlna akkor most az ágyamban feküdnél!-mondta pimasz mosollyal az arcán.
-Gondolod?
-Tudom!De amúgy ez meglepett!
-Mármint mi?-kérdeztem.
-A legtöbb lány adott volna egy pofont és elrohant volna...
-Egy ilyen pasitól bóknak veszem, de nem fog teljesülni!
-Milyen pasitól?
-Mint te!
-És én milyen vagyok?-kérdezte vigyorogva.-10/ mennyit adnál?
-Most 8, de ez még változhat!
Nem mondott semmit csak vigyorgott.

Rengeteget beszélgettünk, sétáltunk amikor megjelent Lexi, de amint meglátta Norbit visszafordult.
Kiültünk a foci pályára és ott folytattuk a beszélgetést.

-Amúgy lenne esélyem?-kérdezte.
-Barátság extrákkal?-kérdeztem vissza vigyorogva.
-Akár.
-Majd még meglátom!-mondtam nevetve.
-Csikis vagy?-kérdezte és csikizni kezdett.
Én ledőltem a fűbe és vihogtam.És hiába mondtam hogy hagyja abba, folyamatosan csikizett és röhögött rajtam.
-Ennyi elég volt!-mondtam és felálltam, de ő visszarántott.Én meg úgy döntöttem, hogy nem hagyom magam ezért ráültem a hasára.
-Nyugi Regike, ne vadulj!-mondta és vigyorgott majd lelökött magáról.
-Szerinted mi tudnánk barátok lenni?-kérdezem és felé fordultam.
-Azt nem tudhatom te mit érzel, de szerintem igen mert én már most is szeretlek mint egy barátomat, mert nagyon hasonlítunk, és jó veled hülyéskedni...Úgyhogy ez csak rajtad múlik!
-Hm...

Körülbelül fél 9-kor indultunk haza.

Amikor a házunkhoz értünk Norbi megölelt és elindult hazafelé de a kapuból visszafordult.
-Regi, figyu még nem hozták az ágyam a költöztetők, nem maradhatnék itt?-kérdezte mosolyogva.

Névtelen levél

 Sziasztok, meghoztam az első részt, remélem tetszik majd!
e-mail: szerelemnemminden@citromail.hu
ask: ask.fm/BoooBaba
előző blog: egyjonyar.blogspot.hu


Éppen a szobám ablakában ültem, bömbölt a zene, a szomszédok már mérgelődtek, de engem nem érdekelt! Vidám voltam, és már nagyon rég volt ilyen, mert sok problémám volt az elmúlt időben.
Táncolni kezdtem, senki nem volt otthon csak én és egyedül is nagyon jól éreztem magam. Ekkor csengettek, már azt hittem valamelyik szomszéd az...lementem hogy kinyissam az ajtót, táncolva mentem le a lépcsőn, és vidáman nyitottam ajtót. A leges legjobb barátnőm, Lexi állt az ajtóban és dühösen nézett rám.

-Buli van és nem szóltál?-kérdezte nevetve.
-Olyan jó kedvem van, hogy el sem tudom mondani de gyere be!
Vittünk fel a szobámba kólát, meg minden chipset és elkezdtük a kétszemélyes kis spontán bulinkat.Nagyon jó volt a hangulat,jobb mint eddig bármikor, de mégis kezdtem magam olyan furán érezni, mintha valami baj lenne, de nem is törődtem ezzel.Folytattam a táncolást, éneklést, egészen este tízig ez ment amikor Lexi kikapcsolta a zenét és bevágódott az ágyamba.

-Ajj Regi...
-Mondjad Lex!-mondtam vigyorogva.
-Nagy hülyeséget csináltam...-kezdett bele, de nem vettem komolyan mert ő mindig valami hülyeségben van.
-Nem meglepő...-mondtam és odafeküdtem mellé.
-De ez most komoly és rólad is van szó!
-Ne rontsd el a kedvem, oké?!-kérdeztem és vissza kapcsoltam a zenét.

-Jó akkor én megyek, mert azt hittem meg tudjuk ezt beszélni...Szia!-mondta Lexi és elment.

Már nekem sem volt olyan jó kedvem, ezért elmentem fürdeni majd elaludtam, ez olyan hajnali 3 körül volt.

Reggel 7-kor kutya ugatást hallottam, de nem ébredtem fel, aztán olyan 10 felé csengettek, de nem nyitottam ajtót, aludtam tovább egészen délután kettőig amikor nagy nehezen kimásztam az ágyból.Felöltöztem, kimentem megnézem a postaládát, amiben most csak egy levél volt, és az is nekem...
Azt hittem mama küldött valamit, mivel egyedül élek, de nem..nem volt feladó a levélen.

Bementem, csináltam ebédet, leültem az asztalhoz és kinyitottam a levelet.
 Hát eléggé meglepődtem, ugyanis a névtelen találkozni akart velem...

De ki ez?
Azt írja a levélben, hogy ma idejön délután valamikor...
Mivel nem tudtam mit kezdeni a dologgal áthívtam Lexit.

-Mizu Regi?-lépett be az ajtómon.
-Kaptam egy levelet...valakitől aki ma ide jön.
-Ja nyugi nem lesz semmi baj!-mondta mosolyogva.
-Miért? Te tudod ki az?
-Igen, és hidd el nem lesz baj!De most mennem kell, szia!

Nagyon ideges lettem, hogy ki lehet az, de nincs mese, ha idejön majd lesz valami...
Olyan fél 5 lehetett amikor csengettek. Kinyitottam az ajtót és nem értettem a dolgot...

Sziasztok!

Pár szó rólam:
Bóó vagyok, közgazdasági iskolában tanulok, 16 éves vagyok és ez a második blogom.Az írás szerelmese lettem és tényleg minden kreativitásom beleteszem ebbe a blogba is, pont mint az elsőbe!
Nincs tesóm, a szüleimmel élek, és van egy barátnőm aki ötleteket ad a bloghoz, még soha nem találkoztunk, e-mailon keresztül szoktunk beszélni!Ő pont egy ugyanolyan életvidám lány mint én, a designet is ő csinálta.

Elérhetőségeim:
e-mail: szerelemnemminden@citromail.hu  (ide várom az észrevételeket, hibákat, esetleg ha van ötletetek a designnel kapcsolatban)

ask: ask.fm/BoooBaba

előző blogom: http://egyjonyar.blogspot.hu/

És minden bejegyzés után szivesen várom a véleményeteket is! :)

Akkor egy keveset a blogról!
Egy nagyon szép lányról, Regináról szól, aki mindent megtesz, hogy a fiúk ne csak a szépsége miatt szeressék!Reginek rengeteg problémája volt, a szülei autó-balesetben haltak meg amikor a lány 15 éves volt.Ekkor ő intézetbe került ahonnan kiszökött. Ez az alap sztori, de rengeteg bonyodalom lesz benne, remélem tetszeni fog, és olvassátok majd!

Új rész minden szerdán és vasárnap lesz, de ha közbe jön valami, majd szólok!

Szóval jó szórakozást a bloghoz, az első részt rendhagyóan holnap töltöm fel! :)